Az N.W.A. sikere a csúcsára ívelt, azonban 1991-ben Dr. Dre kilépett. A bandában személyes ellentétek jöttek létre (Eazy-E vel) és Dre keveselte a pénzt amit a bevételekből kapott. Ekkor D.O.C.-val és a zeneiparról munka közben rengeteget megtanuló testőrrel, Marion Knight-al megalapították a Death Row Records-t, amely az óriás Interscope Records főnökével, Jimmy Iovine-al kötött szerződést. Iovine bízott Dre zenéjében, aki új színt adott a daloknak úgy, hogy megmaradjon a kemény hangzásuk, de rádióbarátabbak legyenek. "Az egyetlen ok amiért eddig nem foglalkoztam rap zenével az az volt, hogy nem tetszett az igénytelen hangzásuk." – mondta Iovine egy 2006-os interjúban. "De Dre dalai jobban szóltak a fejhallgatómban, mint a legtöbb rock szám. Nem ismertem a hiphop-ot, de van fülem, és hallottam hogy ez fantasztikus."

Dre kiadta első maxiját a Deep Cover-t, ami egy újabb korszak kezdete lett, ugyanis először itt közreműködött azzal az ígéretes fiatal rapperrel, akit a féltestvére Warren G mutatott be neki. Ő volt Snoop Doggy Dogg.

G-Funk Stílus:

1992 tavaszán kiadta az azóta is elismert The Chronic című lemezét. Ez a korong volt az ami végleg meghonosította a hiphopban a Dre-féle hangzást. A hiphop alapzenék ugyanis eddig a pontig többnyire mintázott zenék voltak (sampling), tehát legtöbbször régi felvételek darabjaiból lettek összepakolva, az ütemek pedig breakbeat-ek voltak. Dre zenéi szintetizátorokból és dobgépekből jöttek, és bár használt fel kész dallamokat (pl. George Clinton-tól) régi funk és soul számokból, de legtöbbször újrajátszatta őket. Ezt a hangzást nevezik azóta G-Funknak. A Chronic ezen felül a dalok témájában is újított, addig a rapszövegek többnyire partyzásról vagy pedig politikáról szóltak. Ez a lemez folytatta az N.W.A.-féle témákat, kicsit többet szólva a nőkről és a fűről. Olyan maxik jöttek ki róla mint a Nuthin' But A G Thang Snoop Doggy Dogg-al, vagy a Let Me Ride.

Néhány éven belül a kiadott raplemezek között szinte alig lehetett olyat találni, amelyre nem volt hatással a Dr. Dre féle G-Funk hangzás. Ekkor különült el (először hangzásban, majd a balhék miatt teljesen) a keleti (New York-i) és nyugati parti (Los Angeles-i) hiphop.

A következő évben jelent meg a Death Row alatt Snoop Doggy Dogg debütáló korongja, a Doggystyle hasonló témákkal és zenei alapokkal. Hatalmas sikert aratott, és az első olyan debütáló lemez lett, amely a Billboard lista első helyén landolt. 5 000 000 darab fogyott belőle.

Aftermath Entertainment

1996-ban, miután a Death Row Records 2Pac-el írt alá szerződést, Dre elhagyta a kiadót. Ennek oka állítása szerint az volt hogy Suge manipulált a bevételekkel, kettőjük között viszály kezdődött. Dre a Death Row-t elhagyva megalapította az Aftermath Entertainment-et, a saját kiadóját, amely már közvetlenül Jimmy Iovine-el és az Interscope-al kötött szerződést. A Death Row bevételei pedig 2Pac tragikus halála és Snoop Doggy Dogg távozása miatt teljesen visszaestek.

Az első lemez amit az Aftermath alatt adott ki az a Dr. Dre Presents...The Aftermath volt. Ezen a lemezen ismeretlen, újonnan szerződtetett előadókat szerepeltetett, valamint egy szóló track-et, a Been There, Done That-t. Ezzel a dallal közölte, hogy felhagy a gangsta-rappel, és az életmóddal is. A lemeznek bár platina lett, sikere mérsékeltebb volt. Az újonc előadók nem túl sikeres debütálása után az Aftermath hanyatlani látszott, a kiadó pletykák szerint anyagi gondokkal küzdött.

Az Aftermath fordulópontja 1998-ban következett be, amikor Jimmy Iovine kezébe került egy kazetta, melyen egy ígéretes tehetséget vélt hallani. Ez a szalag a Slim Shady EP volt. Iovine tanácsolta Dre-nek, hogy vegye fel az Aftermath-hez a detroit-i rappert, Marshall Mathers-t, akit Eminem néven lett ismert a kiadó keretein belül. Az Interscope-nak tetszett Eminem anyaga,de féltek attól, hogy egy fehér rappert a hiphopban nem tartanak majd hitelesnek. A szerződést aláírták vele, és Dre producerált három dalt a már félkész Eminem lemezre, a My Name Is (A Nevem..)-t, a Role Model (Példakép) -t és a Guilty Conscience (Bűnös Lelkiismeret)-t, valamint több kész dal alapzenéjét lecserélte (a zenéinek egyébként többségét Eminem saját producerei, Jeff és Mark Bass készítették). Eminem debütáló korongja tehát The Slim Shady LP néven jelent meg és hatalmas sikert aratott, 3 000 000 kelt el belőle (azóta már 4 000 000), ezzel kihúzva a kiadót a mélyből.

Dr. Dre következő kiadványa a saját szóló lemeze lett, a The Chronic 2001 (eredetileg Dre Chronic 2000-nek akarta nevezni, de Suge a Death Rownál kiadott egy ilyen nevű albumot). A lemez egyértelmű visszatérés volt az utcai témákhoz. A sláger Still D.R.E.-ben a téma ismét az utca, a gengszterek és a gyors autók. Az alapzenék a G-Funk után ismét egy új hangzást hoztak a hiphopba. A lemez hatszoros platina lett, olyan közreműködőkkel mint Snoop Dogg (aki elhagyta nevéből a Doggy jelzőt, jelezve ezzel hogy felnőtt), Xzibit, Hitman, Devin the Dude, Nate Dogg és Eminem.

A soron következő kiadás Eminem következő studióalbuma volt, a The Marshall Mathers LP, amelyből az első korongjánál is több fogyott, 9 000 000 darab, így Dr. Dre cége mondhatta magáénak a világ egyik legismertebb sztárját. 2000-ben elnyerte Az Év Producere díjat a Grammy-n a 2001-en és a Marshall Mathers LP-n végzett munkájáért. Dre ekkorra már az egyik legkeresettebb producer lett, Eminem pedig az Aftermath alatt Shady Records néven kiadót alapított, ahol csapata, a D12 Devil's Night című lemeze Dre zenéivel szintén többszörös platina lett.

Dre utolsó kiadott lemeze a 2001, de producerkedett az összes Aftermath lemezen. Készített zenéket az Eminem által a kiadóhoz hozott 50 Cent lemezre, a Get Rich Or Die Tryin'-ra, a The Massacre-re, és a sikeres Eminem lemezekre, a The Eminem Show-ra, az 8 Mile OST-re, az Encore-ra.

2005-ben aláírt egy compton-i tehetséggel, The Game-el, akit Az N.W.A. Következő Generációjának is hívnak. A bemutatkozó The Documentary-n végig Dr. Dre zenéi szólnak, néhol erősen visszatér a régi koszos és "igénytelenebb" N.W.A. hangzás, most már tudatosan. The Game szintén tagja lett 50 Cent csapatának, a G-Unitnak, de később kilépett az Aftermath-től.

Diszkográfia:

Szóló lemezek

• The Chronic 1992. December 15. – 3x platina
• 2001 1999. November 16. – 6x platina
• Detox 2007. (tervezett lemez)

Az N.W.A.-vel

• N.W.A. and the Posse 1987. November 6. (bakelit), 1989. November 13., 1989 (CD) – aranylemez
• Straight Outta Compton 1988. Augusztus 2. – platina
• 100 Miles and Runnin 1990. Augusztus 16.
• Efil4zaggin 1991. Május 28. – platina