| Túláradó, nagyszájú és rendszeresen díszített egy bejeweleddel stricikehely kéznél Lil Jon volt annak a Dirth South crunk*mozgásnak a karizmatikus orrszobra, ami a század kanyarja körüli Atlanta területből eredt. Born Jonathan Smith 1971. január 27-én Atlantában GA, a producer/rapper, elkezdte a rap-ipari felemelkedését Jermaine Dupri So So Def címkéjének a részeként, aminél 1993-tól 2000-ig dolgozott. A 90-es évek közepén Lil Jon elkezdett nagy hírnévre szert tenni egy producer egy klubremixekért való fortéllyal. Nemsokára alakította a saját csoportját, Lil Jon &the East Side Boyz, felölelt Big Sam és Lil Bo, magán felül.
Lényegében egy eszközök bemutató a termelési tehetsége, és miközben hasznot húzott ebből szintén, Lil Jon &the East Side Boyz aláírt Mirror Image Recordsnak, egy Atlanta központú címkének, elosztott Ichiban Records által. 1997-ben a címke kibocsátotta Who U Witet?, egy CD egyetlen, és Kapja Crunkot, ki u értelem: Da Album; egy második CD egyetlen, Shawty Freak egy Lil Sumtin, akit 1998-ban követtek. Who U Wit területi sikere? hozott ezzel sok Lil Jonra külső termelési lehetőség, és annyira ez volt nem 2000, amit egy másik East Side Boyz albummal visszaküldött, We Still Crunk, ez, amit BME Recordings által függetlenül kibocsátottak. Egy TVT Recordszal való megállapodás következett, a csoport megjelölésdebütálás, Put Yo Hood Up (2001), melyik dicsekedett, hogy néhány korábban kibocsátotta anyagi (e.g., Ki u értelem?, Én mint Dem Girlz), ahogy Bia Biaként, az első Lil Jon &the East Side Boyz hajadonként, bugyog hogy nemzeti közvetítést kapjon, hála részben a dalba vannak vendégjellemzők (i.e., Ludacris, Too Short).
A hajadon által vezetett én nem Give egy & Crunk királyai (2002) akkor tőkésített Lil Jon áttörésén lerakni a Top Five-ot ütötte Get Low-t. Miközben a Ying Yang Twins, Get Low 2003 folyamán egy klubjelenség volt; Part II, egy CD/DVD EP-t, amit kibocsátottak az év vége irányába, további anyaggal egyetemben jellemeztek dancehall és a dal merengue*remixei. Lil Jon termelési stílusa azután mindenütt jelenlevővé vált a városi rádióban, Salt Shakerként (egy termelés a Yingnak Yang ikrek), jó fiúk (Ciara), igen! (Betessékel), Freek-egy-póréhagyma (Petey Pablo), tökmag Wanna út (fiatal dollár), átok! (YoungBloodZ), a bérbeadás Go (Trick Daddy), Culo (Pitbull), Head Bussa (Lil Scrappy), Neva Eva (Trillville), és Shake That Monkey (Too Short) minden 2003-2004-ben jelentős közvetítést gyűjtött be. Ezáltal a pont által Lil Jon híressége ilyen volt, hogy Dave Chappelle komikus emlékezetesen kigúnyolta őt (különösen az aláírása yeaaah! és whaaat!? kifejezések) egy páron The Chappelle Show epizódjai.
2004 vége körül, What U Gon Do, egy Lil Jon &the East Side Boyz hajadon, akit jellemez Lil Scrappy, bejelentette Crunk Juice-nak, egy csillagnak, a kibocsátását-szegecselt album, amit jellemeznek vendégjellemzők, majdnem minden dal. Friends &Lovers, jellemező Usher és Ludacris, a legsikeresebb hajadon lett miközben elérte a Billboard 100 Top Three-jét. Crunk Juice után, Lil Jon némileg visszalépett a reflektorfénytől miközben élvezte a hírességét amíg tovább termel ütéseket másokért: én egy King (T.I vagyok., 2005), Touch (Amerie, 2005), Girlfight (Brooke Valentine, 2005), Okay (Nivea, 2005), Presidential (YoungBloodZ, 2006), u és Dat (E-40, 2006), Gangsta Gangsta (Lil Scrappy, 2006), és Dime/Tell én (Pitbull, 2006), egyebek között. Jason Birchmeier, minden zenei vezető. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
